Ma megint kertészkedünk! Annyira imádom!!! Kint a kertben csudajó! Anya azt mondja, ha már nagyobb leszek és nem férek el egy sport-társ-ká-ba (vagy mibe....), akkor kint lehetek EGÉSZ NAP!!! Juhééé! Nem tudom mi az a sport-társ-ka és azt sem hogy az mekkora, de igyekszem minél előbb jó nagyra nőni.A hatodikon és a hetediken nem csuknak soha a Falakveszikkörülbe, hanem egész nap együtt vagyunk. Azt már tudom, hogy ha csörög a Becsukó nyitója, akkor engem egyedül hagynak. És ezt annyira nem csípem. De eeeez ez, isteni hogy sokat játszunk, együtt alszunk és folyton csak együtt vagyunk.

Ma mondjuk nagyon fárasztó volt. Anya lyukakat ásott a földbe, amit megjegyzem én is kiválóan teljesíthettem volna, de állandóan elzavart. Aztán vizet öntött bele, amit szintén imádok és utána egyszerűen csak betemette a lyukakat és leszúrt egy fincsi botokat a végére. Nem tudom, lehet, hogy nekem ásott el valamit, amit majd meg kell keresnem... vagy nem? Majd kiderül.

Minden esetre baromi fárasztó volt, így le kellett dőlnöm. De a fáradtságtól azt sem tudtam, hogyan helyezkedjek. A pihe-puha kéket állandóan odakészítik nekem... nem értem... nem értik, hogy NINCS RÁ SZÜKSÉGEM?!?!?! Nah, mindegy.

Pacsipááááuuuuuuu

Müzli