Az úgy volt, hogy Anya és Apa valami évfordulót ünnepelt, ahova én csak félig mehettem velük, ezért beszáltunk a négykerekű brümmögőbe és útnak indultunk. Izgalmas és hosszú utazás volt és amikor megérkeztünk egyszercsak Ja' és Ju' fogadott engem (akik még mindig tiszta olyanok mint Anya). Örültem nekik, mert amikor meglátogattak engem legutóbb, nagyon kedvesek voltak és tudtam, illetve reméltem, hogy megint sok simogatást fogok tőlük kapni. Nah, de aztán hamar kiderült, hogy Ju'-nak és Ja'-nak is van egy Négylábúja, aki tulajdonképpen a rokonom.... Nah, nem úgy, mert hát neki hosszabb a szőre és Anya azt mondta, a fajtája is más, de ha minden igaz, ő is KUTYA, merthogy képzeljétek én is ízig-vérig az vagyok! /Már a bébiszőröm hullik és Apa szerint a fejem is "igazikutyásodik"./

No, de térjünk vissza oda, hogy Samu, az ígéretes Bearded Collie, nagyon kedves volt velem. Az első egy órában sokszer szeretett volna a nyakamba ugrani, amit nem nagyon értettem, mert mindig hátulról próbálkozott és hát egy fenéken még csak nem is tudunk közösen ülni, de őt ez annyira nem érdekelte... Apa azt mondta, hogy Samu FIÚ és ezért csinálja ezt, mert én meg LÁNY vagyok.... Nem lehetnék akkor én is fiú, vagy Samu lány, hogy csak szimplán játszhassunk egész nap????

Azért szerencsére az igazi játéknak is hamar eljött az ideje! Húztuk és nyúztuk a frizbit:

Néha kicsit megpihentünk:

Aztán Anya és Apa elmentek. Ju' és Ja' nagyon jól gondomat viselték, még azt is megengedték, hogy Samu helyét elfoglaljam az előszobában. Samu pedig kint aludt a házában! Merthogy neki oylan is van! Ju' elmesélte Anyának, hogy reggel amikor kiengedtek, hogy elvégezzem a dolgom (merthogy az is simán ment ám!!!), akkor bekukucskáltam Samuhoz, aki még aludt és letettem neki a frizbit, hogy jöjjön velem játszani. Mire ő kikászálódott én jól bekuporodtam a házikójába, ami elég meleg volt, csak nagyon Samuszagú... Szóval így indult a napunk.

Tulajdonképpen nagyon jól megvoltunk, de azért az érdekes volt hogy Samu mindig az ÉNAnyámmal akart lenni és amikor Anya engem is megsimizett, akkor annak Samu nem örült. Valami FÉL-tékenység ez vagy mi, pedig én nem is féltem és valljuk be, szerintem annyira Samu sem.

Anya azt mondta, hogy azért nem egyszerű egyszerre két KUTYÁVAL játszani, amit azért nem értek, mert bőven elég lett volna, ha csak velem játszik... de azért ő mindig bevonta Samut is...

Jól telt ez a pár nap Nemotthon, a Világban, eléggé fársztó volt, így amikor hazaértünk rögtön bedobtam a szunyát!

Puszi, Pacsi,

Müzli